Egy piackutatás eredményeként kiderült, hogy a legkeresettebb iPod a Nano.
A Nano-t a sorban az iPod Shuffle, majd az iPod Touch követi (amit kifejezetten nehéz szerelni :)... )
Talán mondanunk sem kell, hogy a legkedveltebb szín a fekete volt, a legkevésbé áhított pedig a sárga színű modell volt.
Így ezt ki is vonták a forgalomból.
Az eleddig legdrágábban eladott iPod 2002 Decemberében kelt el Amerikában, 548 dollárért.
Hogy miért is volt ilyen drága? Ez egy speciális kiadás volt, amit rövid ideig lehetett megvásárolni.
A második generációs iPod-ot 20Gb-os kapacitással látták el és több különböző sztár gravírozott autogrammja tette ilyen értékessé az iPod-okat.
Ha iPod, akkor iTunes. Amit mi ma iTunes-nak hívunk, az 1999-ben még SoundJam volt, ekkor vette meg az Apple.
Kicsit toldozgatták-foldozgatták, ezt-azt letiltottak benne, hozzáadták a cdíró modult és kész is lett az iTunes.
Az iTunes-t 2001. január 10-én mutatták be a MacWorld Expo-n. Ami megkülönbözteti az egyszerű zenelejátszóktól,
az az hogy együttműködik az iPod-dal, képes a videók kezelésére, és nem mellékesen egy webáruház is egyben (iTunes Store, a 4-es verzió óta része az iTunes-nak).
Természetesen, mint minden más, ez is helyettesíthető, ha valaki alternatívát keres, >>itt<< biztosan talál.
Nem. Nem Steve Jobs-tól származik az iPod-ötlet, de még csak az MP3-lejátszó-gondolat sem.
Az iPod szülőapja Anthony M. Fadell. Az informatikus-feltaláló a '90-es évek közepén egy síelés alkalmával találta fel a hordozható MP3 lejátszót, amit egy online szolgáltatással együtt lehet használni.
Sok-sok visszautasítás után az ötlet az Apple asztalán kötött ki 2001 elején. Fadell egészen 2008-ig volt az iPod részleg vezetője, utána elhagyta a céget.
Az iPod elnevezés Vinnie Chieco-tól származik, aki az új lejátszó reklámkampányában működött közre
A prototípus a szerzőt az Űrodüsszeia:2001 című filmre emlékeztette, azonbelül is a Discovery One űrhajó
által szállított, egyszemélyes EVA Pod-okra. Viszont bármennyire hihetetlen is, a név már foglalt volt.
iPod név alatt 2000-ben még utcai Internet-telefonfülkéket találhattunk New Jersey-ben. Végül 2005-ben a márkanév az Apple tulajdonába került.
A 100 milliomodik dalt az iTunes Music Store-ban 2004. Július 12.-én adták el,
a szerencsés jubileumi vásárló (Kevin Britten) egy 40Gb-os iPod-ot, egy 17"-os Powerbook-ot,
10000 zeneszámot nyert. (Valamint egy személyes telefonhívást Steve Jobs-tól.)
Az 1 billiomodik számot Alex Ostrovsky vette meg, nevezetesen a Speed of Sound-ot a Coldplay-től.
Ő már egy kicsit jobban járt, telefonhívás Jobs-tól, 10iPod (ki tud ennyit hallgatni?), egy iMac, egy 10000 dollár értékű zenevásárlási utalvány és egy ösztöndíj a "Juiliard School"-on lett a jutalma.
A 6 billiomodik számot 2009 január 6-án adták el.
Videóból 200 millió tévésorozat, alkalmazásokból 1 billió kelt el ezidáig.
2006 augusztusában az Apple-t 100 Milló dollárra perelte be a Creative, mert szerintük az iPod menüje megsértett egy Amerikában bejegyzett szabványt.
Az Apple végül 100 millió dollárért megkapta a liszenszt.... utána pedig csatlakozott a "Made for iPod" programhoz.
Semmi sem tökéletes. Még az iPod sem az. 2005-ben a MacInTouch weboldal által végzett kutatás szerint minden hetedik iPod volt hibás.
A főbb hibák: rövid készenléti idő, hibás merevlemez és karcos felület(iPod Nano). Ebből aztán pereskedés is lett, mivel a "14 órát működő" iPod a valóságban csak nyolcat tudott átlagosan kibírni.
Végül a felek kiegyeztek egy 50 dolláros kreditben vagy akkumulátor cserében. Az iPod akkumulátorokat nem úgy tervezték, hogy minden földi halandó otthon kicserélhesse.
Kezdetben még az Apple sem cserélte ki az akkumulátorokat, hanem egy felújított iPodot lehetett vásárolni, közel annyiért, amennyibe egy új került.
2003-ban indította az Apple útjára azt a programot, amelnyek keretében először 99 dollárért, majd később 59 dollárért kicserélték az akkumulátort.
2006-ban derített fényt a brit "Mail on Sunday" újság arra, hogy az iPodot gyártó munkások 15 órás műszakokban dolgoznak és nem keresnek többet havi 50 dollárnál.
Az ügyben hivatalos kivizsgálás indult és kiderült, hogy a munkások több, mint 60 órát dolgoztak egy héten (35%) és több mint 6 egymást követő napot dolgoztak egy héten a vizsgált időszak 25%-ában.